Ha valakivel közlöm, hogy szoftvertesztelőként dolgozom, általában az az elképzelés, hogy "Akkor te egész nap nyomkodod a gombokat, és hibát keresel?". Hát nem egészen. A gombok nyomkodása - attól függően, hogy hol is tart a projekt - nagyjából a munka 30%-át teszi ki, és az sem mindig izgalmas. 

Akkor mit csinál egy szoftvertesztelő? 

Anélkül, hogy már most komoly szakmai kifejezésekbe és teszteléselméletbe mennék bele, megpróbálom röviden és nagyon általánosan összefoglalni. Szóval érkezik egy megrendelői igény a szoftverre. Pontosan ettől a pillanattól kezdődik egy komoly tesztelő munkája. A szoftverhez meghatározott követelmények kellenek, egy gyakorlott tesztelő akár már ennek kidolgozásában is részt vehet, de mindenképp fontos, hogy ismerje ezeket, átgondolja, melyik rész nincs alaposan definiálva, mi okozhat problémát, melyek a tesztelhető, nem tesztelhető részek... Már ekkor körvonalazódnak a végrehajtandó tesztek forgatókönyvei. Vállalattól és biztonsági szinttől függően el is lehet kezdeni írni a teszteseteket. Pontosan megfogalmazva, dokumentálva. (kitalálni a teszteseteket érdekes, dokumentálni, hát... az egy dolog, hogy leírod a teszteket, de aztán a dokumentumot a vállalati protokollnak megfelelően frissíteni kell, review-ra küldeni, amiről majd később írok, szóval ez tömény dokumentumkezelés) Aztán kezdődhetnek a tesztek, itt jön a tényleges nyomkodás, juhú! Vagyis addig juhú, míg egyszer végrehajtod a tesztjeidet. Aztán utána még egyszer, és még egyszer, és aztán előveszed a régi teszteket, amiket már legalább 4-szer végrehajtottál, tehát kijelenthetjük, hogy ez a feladat egy idő után monotonná válik. Kivéve, amikor hibát találsz. Na az izgalmas! Akkor le kell szűkíteni, hogy mi okozhatta a hibát, riportot írni a hibáról, értesíteni a fejlesztőket, és szintén a vállalattól függően részt lehet venni a hiba okának kiderítésében. Aztán ott van még a tesztautomatizáció, ami már igényel némi programozói képességet, és a teszriportok írása, ami megint csak tömény dokumentum kezelés. 

Egy jó tesztelőnek nagyon pontosan ismerni kell a program működését, nemcsak az új funkciókat, hanem a régieket is, analitikus szemlélettel kell a munkához állnia, és nem árt pontosnak, precíznek lenni. Mivel mindig lesznek új funkciók, új hibák, így ez mindennapos tanulást igényel, váratlan helyzeteket teremt, miközben a munka másik fázisa pedig hihetetlenül monoton. Szóval érdekes foglalkozás ez.

Előnyei: 

• A megfelelő hozzáállással, és tudással gyakorlat nélkül is könnyen el lehet helyezkedni benne
• Nagyon keresett, piacképes szakma, jó fizetéssel
• Egyértelműen a szoftvereké a jövő, azokat pedig mindig kell tesztelni, tehát jövője is van
• Van előrelépési lehetőség (manuális tesztelés, automatizált tesztelés, programozás, tesztvezetés, teszt menedzseri pozíció...)
• Folyamatos tanulást igényel

Hátrányai:

• Folyamatos tanulást igényel
• Nem mindenki alkalmas rá (Több tanulmány készült, amiben megállapították, hogy nem minden ember alkalmas a programozásra, és én azt gondolom, a tesztelés is ilyen. Olyan tulajdonságokat igényel, amik nem, vagy csak nagyon nehezen tanulhatóak.)
• Vannak nagyon sűrű időszakok, amik túlórát, feszített munkatempót igényelnek

Mit szeretek én a tesztelésben?
Nagyon szeretem, amikor a követelmények alapján ki kell találni a teszteseteket, azon olyan, mint egy rejtvény. Hasonlóan a hibakeresés, hiba azonosítás, bár ez nagyon sok plusz ismeretet igényel.

Mi kell a jó tesztelőnek?

• Analitikus gondolkozás, logika
• Tanulási hajlandóság
• Angol nyelvtudás
• ISTQB ismeret (nem feltétlenül a vizsga maga, de a tananyag ismerete)
• Linux használata
• Jó kommunikációs képesség, emberismeret, kis pszichológia (közölni a fejlesztővel, hogy hibát találtál kényes kérdés)
• Programozási ismeretek hatalmas pluszt jelent

Az ismeretekről, hogy mit, honnan, hogyan lehet megtanulni, írok bővebben is. Ha kihagytam valamit, vagy valamivel nem értetek egyet, várom a megjegyzéseiteket!